Tudom, és megértelek. Vezetőként, aki döntéseket hoz, rajta van minden felelősség, és hatalmas az időnyomás.
Egy vezető nemrég így fogalmazott nekem:
„Niki, hidd el, és akarom a folyamatfejlesztést, de úgy érzem, soha nem lesz rá időm.”
Soha. Vagyis örökre ebben az állapotban ragadva marad. Az nem kellemes.
Úgy vélem, pont ezért van szükséged szervezésre, mert nincs időd. Az ügyfeleim 73%-a ugyanezt mondta, mielőtt elkezdtük a közös munkát. Most pedig van idejük. És nem csak olyan idő, amit valóban a cége fejlesztésére szán, hanem a családjára és a barátaira is.
Tapasztalatom szerint a „soha” mögött nem időhiány van. Inkább egy gondolkodási minta, egy félelem.
Egy olyan belső félelem, hogy a folyamatfejlesztéshez nagyon-nagyon sok idő kell. Sőt, hát azt mondják a cégfejlesztésnek soha nincs vége! És mivel most épp nincs idő, akkor majd „egyszer belevágunk”. Csakhogy az „egyszer” a legtöbb cégnél sosem jön el. Eljön viszont a rendetlenség, a kiégés, a "lehúzom a rolót" érzés, vagy a mókuskerék, amiből nincs kiszállás.
De mégis, mit tegyél, ha úgy érzed nincs időd?
Kérlek, egy pillanatra helyezkedj a cégeden kívülre. Képzeld el, hogy egy ismerősöd meséli, hogy a munkatársak hozzá fordulnak minden kérdéssel, ugyan azt kérdezik naponta, nem tudnak dönteni nélküle. Mit mondanál inkább?
- Hú az kemény, kitartás!
- Hú az kemény, tegyél ellene!
Érzed a különbséget?
Másnak a legtöbbször világos, hogy ez nem időhiány, hanem rendszerhiány. Valamilyen eszköznek, képességnek a hiánya. De ezek bármikor tanulhatók, pótolhatók! Viszont a párod vagy a gyermeked mellől kiesett esték nem azok. Azt nem kapod vissza!
Saját magunknál sokkal nehezebb ezt látni. Tudod az erdő és a fa esete.
Innen nézve teljesen érthető, miért olyan erős a „nincs időm” érzése:
mert minden percet te tartasz össze.
De ha ez nem oké, akkor pont azért van szükséged szervezésre, mert nincs időd.
Fontos dolog: hogyan gondolsz a rendre, a szervezésre?
Vezetők között két alapvető gondolkodási mintát látok:
1. „A rend az szigorú és merev.”
Ez a hiedelem azt mondja:
„Ha rendszert építek, merev lesz minden. Elveszítem a szabadságot és nem lesz rugalmas a cégem”
2. „A rend biztonságot ad és kapaszkodót a mindennapokhoz”
Ez a hiedelem azt mondja:
„Ha rend van, végre levegőt kapok. Lesz időm. Lesz szabadságom.”
Nem a naptárárad sűrűsége dönti el, hogy melyik nézőpont áll hozzád közelebb. Inkább a gondolkodásmód. Ez nagyban meghatározza, hogy lesz-e valaha időd folyamatot fejleszteni, a cégeddel foglalkozni, nem pedig napi operatív munkatársént funkcionálni.
Mi történik valójában, amikor elkezdesz folyamatot fejleszteni?
Egy fontos dolog biztos történik: a folyamatokat úgy rakjuk össze, hogy nem te tartasz össze mindent.
A munkatársak megtanulják:
- hogyan döntsenek,
- mikor kérdezzenek,
- mit hogyan intéznek,
- mit hol találnak,
- hogyan jelezzék, ha valami nem működik.
És amikor ez megtörténik, kialakul az a különös, felszabadító érzés, amit a vezetők először nem tudnak hova tenni: „Nem engem kérdeztek meg, és minden rendben ment.”
Mini önellenőrző kérdések, hogy lásd, mi tarthat vissza Téged?
- A rendet korlátnak vagy kapaszkodónak látom?
- Miért hiszem azt, hogy a rendszerezés sok időt vinne el?
- Melyik feladatot ismétlem meg napi szinten feleslegesen?
- Mit kérdeznek tőlem újra és újra a munkatársak?
- Mi lenne az első 10 perces lépés, amit már ma megtehetnék?
Ezek a kérdések nem a folyamatról szólnak. Ezek bizony Rólad szólnak, mint vezető.