2012 óta a napi alap feladatok mellett folyamatosan kisebb, nagyobb projektekben vettem részt.
Az az oktatási anyagok megírásától és frissítésétől kezdve, komplett irodaköltözéseken keresztül egészen feladatkezelő rendszerek bevezetéséig.
Bármelyik projektet is veszem elő az életemből, de még a magánéletből is, egész biztosan 4 olyan alapvető lépésen kell keresztülmenni, amit bizony ha nem alkalmazunk elvérezhetünk egy-egy projekt kapcsán.
Ez a 4 lépés:
- Tervezés: A célok és teendők részletes meghatározása
- Megvalósítás: A tervek megvalósítása
- Ellenőrzés: Az eredmények ellenőrzése, visszamérése
- Beavatkozás: Az eltérések korrigálása
Ennek a projekt menedzselési módszernek van egy speciálisabb neve is, ezért teszem a végére, nem akarom, hogy bárkit is eltántorítsanak a meg nem értett szavak 🙂
Jöjjön egy kis szakmázás!
A PDCA-ciklus
egy ismétlődő, négylépéses menedzsment módszer, amelyet a termékek és folyamatok kontrolljára és folyamatos fejlesztésére használnak.
A PDCA bármilyen műveletre, tevékenységre, folyamatra, eljárásra, rendszerre, működtetésre, koncepcióra, elgondolásra vonatkoztatható, zárt hatásláncú, folytonosan ismétlődő körfolyamat-elv.
Kulcsszó-értelemezés alapú használatot jelent, mindig az adott helyzetnek megfelelően kell tartalommal kitölteni az iránymutató szavakat a helyes alkalmazáshoz.
A nemzetközi szakirodalomban Deming ciklusnak (Deming's Cycle) PDCA keréknek (PDCA Wheel), PDCA ciklusnak (PDCA Cycle) vagy PDCA huroknak (PDCA Loop) is nevezik.
A PDCA az angol szavak kezdőbetűiből összerakott betűszó:
- Plan - Tervezd meg, mit akarsz tenni!
- Do - Tedd meg!
- Check - Ellenőrizd!
- Act - Avatkozz be!
A beavatkozás zárja, ugyanakkor újraindítja a folyamatot. Az ellenőrzés következtetései alapján újabb intézkedéseket meghozatalára lehet szükség, mely átvisz a következő tervezési fázisba. Ha egy terület eredményeivel elégedettek vagyunk, az jelzés arra, hogy a következő körben olyan problémákra fókuszáljunk, melyek eddig a rangsorban lejjebb helyezkedtek el.
PDCA történelem
A PDCA koncepciója Francis Bacon 1620-as munkáján (Novum Organum) alapszik, amelynek lépései a “hipotézis” – “kísérlet” – “értékelés”, vagy tervezés, megvalósítás, ellenőrzés. Shewhart a statisztikailag ellenőrzött gyártást a specifikációból, termelésből és megfigyelésből álló három lépéses folyamatként határozta meg, és hozzákapcsolta ezt a hipotézis – kísérlet – értékelés módszeréhez. Deming szerint az 1950-es évek elején Japánban tartott előadásai során a japán résztvevők véglegesítették a lépéseket a mai tervezésre, megvalósításra, ellenőrzésre és intézkedésre. Demming előnyösebbnek tartotta a PDSA-t, mivel a study – tanulmányozás szó angol jelentései közelebb állnak Shewhart szándékához, mint a check– ellenőrzés.
