Lehet, hogy erős mondatnak tűnik, de igaz.
Sokan azért vágnak bele a vállalkozásba, mert nagyon jók a szakmájukban. Jönnek az első ügyfelek, egyre több a megrendelés, majd úgy döntenek, hogy saját vállalkozást indítanak. Felveszik az első munkatársakat, és egy ideig minden a normális kerékvágásban halad. Aztán egyszer csak azt veszik észre, hogy a cég már nem fejlődik olyan ütemben, mint korábban. Nehezebben jönnek az eredmények, lassabban reagálnak a piaci változásokra, és a munkatársakat is egyre nehezebb betanítani.
Pedig a szakmai tudásuk nem lett kevesebb.
Lehet valaki fantasztikus könyvelő, mérnök, fodrász vagy kereskedő. Lehetnek elégedett ügyfelei, rengeteg ajánlása, és mégis eljuthat oda, hogy reggeltől estig dolgozik, minden döntés nála landol, a munkatársak folyamatosan kérdeznek, és nélküle szinte megáll a cég.
Ezen ponton kezdik csak észrevenni a vezetők, hogy a szakmai tudás és egy jól működő vállalkozás felépítése két teljesen különböző dolog.
Az egyetemeken lehet tanulni vezetéselméletet, HR-t, szervezetfejlesztési modelleket, gazdasági működést vagy folyamatmenedzsmentet. Ezek nagyon fontos alapok. De amikor felveszed az első munkatársadat, már egészen más kérdésekkel találod szembe magad.
- Ki tanítja be?
- Honnan tudja, hogyan kell jól elvégezni a feladatát?
- Mitől lesz ugyanaz a munka holnap is ugyanolyan minőségű?
- Mikor dönthet önállóan?
- Mikor kell vezetői jóváhagyás?
- Mit csináljon, ha elakad?
- Ki helyettesíti, ha szabadságon van?
Ezekre ritkán kapsz kész válaszokat az iskolában. És ezzel nem azt mondom, hogy az egyetemi oktatás ne lenne fontos. Egyszerűen csak azt látom, hogy a vállalkozás működtetésének legnehezebb részeit már a saját cégünkben tanuljuk meg.
Nemrég láttam egy TiktTok videót az EFOTT-on, ahol azt kérdezték a hallgatóktól, min változtatnának az egyetemi képzésben. Szinte minden megkérdezett ugyanazt mondta: sokkal több gyakorlati tudásra lenne szükség. Szerintem ez nagyon jól megfogalmazza azt, amiről beszélek. Az alapokat meg lehet tanulni, de a mindennapi működési helyzeteket már a vállalkozásban kell megoldani.
Nem véletlen, hogy az elmúlt évek kutatásai is egyre inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a vezető szakmai hitelessége önmagában kevés. A jól működő szervezeteket sokkal inkább megkülönbözteti a világos feladatkiadás, a rendszeres visszajelzés, az egyértelmű felelősségi körök és a tudatos kommunikáció. Egy hazai szervezetdiagnosztikai kutatás is arra jutott, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol ezek tudatosabban működnek, a szervezeti teljesítmény is jobb.
Ugyanerre jutnak a szervezet- és folyamatfejlesztéssel foglalkozó szakemberek is. A hosszú távú eredményességet nem önmagában a szakmai tudás határozza meg, hanem az is, hogy mennyire világosak a szerepek, a felelősségek és a működési folyamatok. Ezek azok az elemek, amelyek egy szervezetet kiszámíthatóvá tesznek.
Én ezt látom nap mint nap a magyar KKV-knál is. Amíg néhány fős a cég, addig a vezető fejében lévő tudás még működik. Öt, tíz vagy húsz munkatársnál viszont már egyre több idő megy el arra, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra el kell mondani. Nem azért, mert a munkatársak nem akarják jól csinálni a munkájukat, csupán mert nincs mihez nyúlniuk.
Szerintem itt kapcsolódik össze a vállalkozásfejlesztés, a szervezetfejlesztés a folyamatfejlesztés. Hívhatjuk bárhogy, a cél ugyanaz: olyan működést kialakítani, ami hatékony növekedést eredményez és támogatja a szevezet összes munkatársát. Leírt folyamatokkal, egyértelmű szabályokkal, tiszta felelősségekkel és olyan munkakörökkel, amelyeket más is át tud venni.
Sokan azt gondolják, hogy a folyamatleírások dokumentációk. Én inkább úgy tekintek rájuk, mint egy vállalkozás működési alapjaira. Ezek teszik lehetővé, hogy egy új munkatárs gyorsabban be tudjon tanulni, hogy egy szabadság vagy felmondás ne okozzon működési zavart, hogy a vezetőnek ne minden kérdésre személyesen kelljen választ adnia, és hogy a cég növekedése ne azon múljon, mennyi mindent tud fejben tartani az alapító.
Ez az a terület, amivel én foglalkozom. Mert hiszem és tudom, hiszen a munkám során nap mint nap látom, hogy egy vállalkozás akkor válik igazán stabillá, amikor a működése már nem kulcsemberek emlékezetén múlik, hanem egy olyan rendszerre épül, amelyet mások is értenek, követni tudnak és tovább tudnak vinni.
Hiszek abban, hogy Magyarországon rengeteg kiváló szakemberből lehetne kiváló vállalkozás is. Ehhez azonban nem elég a szakmai tudás. Szükség van tudatosan felépített működésre is. Én ezért dolgozom minden nap, mert szeretném, ha minél több magyar KKV nemcsak jó szakemberekből állna, hanem olyan szervezetként működne, amely hosszú távon is stabil, kiszámítható és az alapítójától függetlenül is képes fejlődni.
