Ismered azt az érzést, amikor egyszerre kellene mindent lezárni, mindent bepótolni, mindent befejezni… közben meg mintha semmi sem haladna.

Tapasztalatom szerint december pontosan ilyen. Egy furcsa kettősség. Mintha a cégek életében egyszerre nyomnánk padlógázt és féket. Felgyorsul minden, miközben le is lassul, és ez nem véletlen.

Amikor minden feladat sürgős, de hirtelen semmire nincs idő

Decemberben minden egyszerre válik sürgőssé. Határidők, lezárások, számlázás, év végi elszámolások, elmaradt projektek, „még ezt gyorsan meg kellene csinálni” típusú kérések. A csapat nagy részre fáradt, beleértve a munkatársakat és a vezetőket is. Közben elkezd lassulni is minden. Mert szabadságok jönnek, mert fejben már sokan az ünnepeknél járnak, mert a figyelem már a bevásárló listán van. Ez a kettősség, a gyorsulás és a lassulás egyszerre, óriási feszültséget hozhat a céges működésbe. Azt látom, hogy ilyenkor derül ki igazán, milyen a cég működési kultúrája. Nem akkor, amikor minden „normál tempóban” megy. Hanem akkor, amikor megváltozik a ritmus. December általában nem hoz új problémákat. Csupán felnagyítja azokat, amelyek egész évben ott voltak.

Ha év közben nem voltak tiszta határok, decemberben mindenki mindent egyszerre akar majd. Ha év közben nincs rend a döntésekben, decemberben minden kérdés sürgőssé válik. Tapasztalatom szerint az év vége a működés egyik legőszintébb tükre.

„Ez már januári probléma”

Tele van a TikTokom olyan meme-ekkel, hogy valaki kap egy feladatot, lehajtja a notebook-ját, és kajánul mosolyog: ez már januári probléma.

Decemberben szinte törvényszerűen megjelenik egy gondolat: „Most már ne kezdjünk bele semmibe. Majd januárban rendet megoldjuk” Ez valahol érthető. Fáradt vagy, tele van a fejed. Azt érzed, most már csak túlélni kell ezt a pár hetet. Csakhogy ez a gondolat nagyon becsapós. Mert januárban pontosan ugyanazok a minták fognak visszaköszönni, amelyek decemberben működtek.

A félelem ilyenkor nem is a változásról szól. Inkább attól, hogy „ha most megállunk gondolkodni, lemaradunk”. Pedig a valóság az, hogy a decemberi káoszt nem a gondolkodás lassítja, hanem annak hiánya. Amikor nincs tiszta működési rend, a legtöbb döntés nehéz, a legtöbb kérdés sürgős, a legtöbb feladat vezetőként lehet, hogy pont Rád szakad.

Ekkor jön képbe az, amit évek óta megfigyelek: a rend nem lassít le semmit, a rend tehermentesít. Decemberben különösen.

Mesélek egy példát:

Volt egy ügyvezető, nevezzük Évának. Több telephelyes cég, erős növekedés, lelkes csapat. És minden december ugyanúgy nézett ki: kapkodás, idegeskedés, hosszú esték, félbemaradt lezárások. Éva pedig minden év végén azt mondta: „Jövőre ezt másképp csináljuk.” Aztán jött a következő december, és persze nem csinálták másképp.

Amikor elkezdtünk együtt dolgozni, nem decemberre készültünk. Egész évben dolgoztunk a működési kultúrán. Tisztáztuk, ki miben dönt, mi számít sürgősnek, és mi nem. Hogyan zajlik az év végi zárás. Mi az, amit decemberben már nem indítunk el. Mikor kell nemet mondani.

Újévkor Éva felhívott, és ezt mondta: „Nem mondom, hogy nem volt sok munka. De először nem éreztem káoszt. Tudtam, mi a dolgom és a csapat is tudta. Ds ami a legfurcsább: délután ötkor hazamentem.”

Nem azért, mert kevesebb feladat lett, hanem mert rend lett.

Hogyan lehet máshogy megélni a decembert?

Kell, hogy legyen egy másik út. Decemberben nem új rendszereket kell kitalálni, de lehet finomítani. Lehet tisztázni, egyszerűsíteni. Sőt, kell is! A rendet megteremtjük és fenntartjuk! Nem magától marad minden rendben!

Tapasztalatom szerint három dolog különösen sokat segít.

1. Nevezd nevén, mi lassulhat le decemberben, és mi nem.
Decemberben természetes, hogy bizonyos dolgok lassulnak. De nem minden. Ha ezt nem tisztázod, mindenki mást fog gondolni. Ajánlatok, belső döntések, adminisztráció, reklamációkezelés stb. ezeknél érdemes kimondani, mi a prioritás év végén.

2. Zárásra optimalizálj, ne növekedésre.
Ez egy érdekes szemléletváltás. December nem az indítások ideje. Persze lehetne itt kezdeni a Q1-t, vagyis az első negyedévet, és persze iparágfüggő is a dolog, de a december jellemzően a befejezések, nagy hajrák nem a nagy elkezdések hónapja. Ne december közepén akarj pl új weboldalt bevezetni 🙂

3. Védd a vezetői fókuszodat!
Decemberben különösen fontos, hogy ne minden kérdés jusson el hozzád. Ha ilyenkor is te vagy minden döntés végpontja, garantált a túlterheltség. Döntési keretek, előre egyeztetett szabályok ilyenkor életmentők.

Személyes megfigyelésem: december mindig az emberről szól

Amit sokszor látok, hogy decemberben nem a folyamatok fáradnak el , hanem az emberek. Elfogy a türelem, az empátia, híján van az odafigyelés. Pedig a működési kultúra életben tartása ilyenkor kiemelten fontos lenne. Az, hogy hogyan beszélünk a partnerekkel, és egymással. Hogyan kérünk, hogyan mondunk nemet.

Számomra a rend nem hideg struktúrákat jelent. A rend számomra nyugalmat jelent. Egy olyan keretet, amiben az emberek tudnak lélegezni. Mert amikor minden egyszerre gyorsul és lassul, akkor a legnagyobb ajándék, amit egy vezető adhat, az a kiszámíthatóság.

Mi történik, ha másképp működsz decemberben?

Ha rend van a cégek életében, akkor a december nem lesz rémálom. Nem kapkodás lesz, hanem összegzés.

De ami igazán fontosa: amit decemberben megteremtesz, az átmegy januárba. A működési kultúra kialakítása nem áll meg december 31-én. Ha decemberben sikerül egy kicsivel tudatosabban működni, annak a hatása veled marad.

Hogyan tekints az év végére?

December valójában nem ellenség és nem is probléma. December egy jelzés. Megmutatja, hol nincs rend, hol túl nagy a nyomás, hol hiányzik egy kis ésszerűsítés, egyszerűsítés, optimalizálás. És azt is megmutatja, hol működik jól a kultúra, hol van bizalom, hol vannak kapaszkodók.

Amikor egyben minden felgyorsul és le is lassul, ott nem gyorsabban kell futni. Ott meg kell állni egy pillanatra, és rendet tenni a gondolkodásban.